Gabesz webes naplója

Nos az úgy volt, hogy nő ugyebár az ember haja. És ha már nő, akkor vágatni is kell, különben úgy néz ki az ember, mintha ő lenne a Jumanji-ból az az őserdőből szökött fazon (bocs teljes Bolyai klub). Van itt csurgó szitiben egy fodrász néni, méghozzá az Anita. Egyszerűen csak Anita, ebből mindenki tudja miről (kiről) van szó. Rendszeresen hozzá járok, már ha beférek a napirendjébe. Tudniillik ő közveszélyes munkakerülő. Általában, ha napi kettőnél több hajvágást kell megcsinálnia, akkor a halálán van. Így marad ideje bőven szabadidős tevékenységeire: plázázás, gyerekekkel való orditozás, dührohamok, és nap mint nap megcsillogtatja újságírói tehetségét is. Leginkább a pletykarovatot írhatná ő, mivel nincs olyan élő és holt ember akit ne tudna beazonosítani az alapján, hogy kinek a férje, apja, felesége, lánya, fia, kurvája volt, és a becsülendő, hogy az adatbázisát karban is tartja. Bármikor vevő egy jó sztorira, ki halt meg, ki házasodott, ki buzi… stb. Azért sikerült ám bekerülnöm a VIP listájára, méghozzá ma. Valójában erre az alkalomra már két hete várok, ugyanis akkor jelentkeztem be. Van egy olyan tévképzete a hölgynek, hogy ő maga II. Erzsébet királynő, vagy legalábbis mindenképp a királyi család tagja, ennek megfelelően majdnem írásos kérvényt kell hozzá benyújtani. Azért így is megkaptuk a magunkét, mert faterom is beszállt és hát ugye ezzel már elérte a napi limitet. Minden rendben ment, a fülünk megvan, a hajunk nincs, egészen emberi formám lett a birkanyírástól.