Gabesz webes naplója

Visszanézve nagyon furcsa mennyi minden tud történni egy év leforgása alatt. Egy teljes világkép változás is kialakulhat az emberben. Olyan lassú folyamat ez, szinte észre sem vesszük. Azt hiszem nálam is bekövetkezett ez. Sok mindent újraértékeltem az év történéseinek hatására. Na de mi is történt idén? Számomra a riogatás éve volt: riogattak itten kéremszépen válsággal, h1n1-el, szerződés felmondással (ami utólag sajnos be is következett). Szerencsére annyira próbáltak meggyőzni, hogy kialakult bennem a védekező készség, ami megóvott a média baromságaitól. Hihetetlen, de idén nem mentem csődbe és ki sem purcantam a h1n1 miatt. Hagyjuk is a médiát! Nagyon pozitív év volt az idei! Történt ugyan olyan dolog is, amire azt mondaná egy kívülálló, hogy szörnyű, de ha a helyemben lenne ugyanezt gondolná: ez volt a legjobb megoldás. Tematikusan végig véve ezt a sok pozitívumot: a jézuska idén belehúzott és kitalált, majd hozott számomra egy tökéletes ajándékot: egy barátnőt. Azt hiszem ennél jobbat nem is kaphatnék, szóval köszi így utólag is! Pár tucat új barátra is szert tettem, aminek szintén nagyon örülök. Ahogy mondtam csőd idén nem volt, sőt, egész jól állok pénzügyileg is, de 2010-ben még többet szeretnék keresni. Mondjuk úgy 100,000,000-ót Szerintem ez egy reális cél A munka egész jól ment ‘09-ben, volt némi tenderworks, document manager és egy kis kmm. Én azért idén mégis beleerősítenék a melóba, hiszen ha jól megy a cégnek, akkor az nekünk, jómunkásembereknek is jó lesz. Tavaly nem fogadtam meg semmit 2009-re vonatkozóan, ami utólag nézve nagy hiba volt. Egyszerűen muszáj valami cél! Idén megfogadtam, méghozzá nem is egyet. Ha sikerül betartani jövőre leírom

Hol is kezdjem, kavarognak a fejemben a milliónyi gondolatok amiket sorba kéne szedni, hogy mindenki megértse miről beszélek. Nemrég vásároltam egy könyvet, Robert Kiyosaki-tól a Gazdag papa, szegény papát. Őszintén szólva rég nem olvastam ilyen könyvet. Sőt, még soha nem olvastam ilyen könyvet. Valami megváltozott bennem mire elolvastam a könyvet. Nagyon sok érdekes és gondolkodtató gondolat van benne. Lényegében a pénzügyi siker eléréséhez szükséges tudnivalókat írja le, de számomra többet jelentett. Nekem valamiféle irányt mutatott hogyan küzdjem le a looser gondolkodásmódot. Ennek hatására ma beszereztem még jópár könyvet ebben a témában, mert rájöttem, hogy ha sikeres szeretnék lenni ezeket a gondolatokat el kell olvasnom, fel kell fognom és alkalmaznom kell. Bár még csak két könyvön vagyok túl, de ebből a kettőből leszűrtem két szerintem nagyon fontos tényezőt, ami biztosan kell a sikeres élethez:

1. Cél: Nagyon nagyon fontos, hogy legyen legalább egy célunk az életben. Ha nincs cél, akkor az életnek sincs értelme. Én most kitűztem pár rövidtávú és hosszútávú célt magamnak, amelyért küzdeni fogok. Egyenlőre még nem tudom, hogy hogyan fogom ezeket elérni, de szerintem ez nem is fontos, a lényeg, hogy megvan az irány. Az egyik hosszútávú célom az, hogy nem akarok alkalmazott lenni egész életemben. Sőt, egy idő után szeretném, ha azt is elmondhatnám, hogy történjék bármi megtudok állni a saját lábamon.
2. Pozitív hozzáállás: már jó néhányszor találkoztam a mindíg aktuális mondással, amit Henry Ford mondott: “Akár azt gondolod, hogy képes vagy rá, akár azt, hogy képtelen vagy rá, mindenképp igazad van.” Hiszek ebben teljes mértékben! Elterveztem, hogy ezután bármibe is fogok bele, nem fogok arra gondolni, hogy mi lesz mégsem lesz jó/jön be.

Amúgy a Kiyosaki könyv elolvasása után másképp tekintek a gazdagokra is. Édesapám állandóan azt sújkolja belém, hogy a gazdagok mind kihasználják az embereket és köcsögök és stb. Nem mondom, hogy nincs ilyen, de szerintem ebben a dologban sem általánosíthatunk. Most inkább úgy látom, hogy ők azok, akik elég bátrak ahhoz, hogy kihasználják a lehetőségeiket. Nem hiszem, hogy azért el kellene ítélni valakit, mert többet akar, mint a másik, sőt… Persze, ha ezt tisztességes úton teszi!

No de elég volt mára, a végén még elkopik a billentyűzet. Olvassátok el mindenképp a könyveket (David P. Schloss – Ne légy tehetetlen, David J. Schwartz – Sikergondolkodás), megéri!

Egy komoly projekt komoly eszközöket igényel. Mivel nekem van most egy komolyabb projektem ezért kellett keresnem egy komolyabb eszközt, nevezetesen egy jogosultság kezelő rendszert php-ben. Még régebben olvastam egy cikket, melyben először merült fel a phpGACL neve. Már akkor elhatároztam, hogy ki fogom próbálni, de mostanáig nem volt alkalmam felhasználni. Elolvastam szépen a manual-ját, és konstatáltam, hogy percek alatt lesz egy profi jogosultság kezelő rendszer a kezemben. Na persze! A manualban az Install rész kb fél oldal képek nélkül, amiböl kiderül, hogy itt bizony hibalehetőség fel sem merülhet. Legalábbis troubleshot részt nem raktak bele ebből gondolom. Én határozottan egy bugba futottam, bár nem phpGACL bugba, hanem MySQL bugba, csakhogy ezt nem tudván túrtam a forráskódot vagy egy órát. A hiba akkor derült ki amikor az SQL dumpot betoltam phpMyAdminba és lefuttattam: Error: 1071 (Specified key was too long; max key length is 1000 bytes). Velem aztán nem fognak kiszúrni egy ilyen hibával! Az adatbázis illesztését átállítottam latin2_hungarian_ci-re, így már lefutott az SQL hiba nélkül. Gondoltam próba szerencse: visszaállítottam az illesztést utf8-ra és csodák csodájára a MySQL-t már annyira nem zavarta, hogy túlléptük az 1000 byte-os álomhatárt. Tehát egy kis összefoglaló:

Hiba: MySQL #1071 hibát dob, ami miatt nem tud települni a phpGACL adatbázisa (vagy egyéb progié)

Megoldás: Az adatbázis illesztését állítsuk latin2_hungarian_ci-re (lényegében bármelyikre, amelyiknél egy karakter kevesebb bájton tárolódik mint az utf8-nál) amíg az adatbázis üres, futtassuk le a dumpot, majd állítsuk vissza az illesztést utf8-ra!

Figyelem! Filozofálás következik!

Mostanság a látszat korában élünk. Boldognak, gazdagnak, híresnek, szépnek próbálunk látszani. Miért? Tényleg azért, mert ez tesz boldoggá bennünket vagy csak elvárásoknak akarunk megfelelni? Mostanság túl sok dolgot azért teszünk, mert elvárják, ez engem frusztrál. Miért kell megfelelnünk állandóan másoknak? Gondolkodom rajta, próbálok ellene tenni, de csak nem megy. Irigylésre méltók a gyerekek, mert ők olyanok amilyenek. Nem akarnak másnak látszani, természetesen viselkednek, nem játszanak szerepeket, csak hát ugye ez felnőtt korban már nehéz. Mit fognak gondolni mások? Ez az egyszerű kérdés sokszor felmerül és változtat meg sok mindent. Többnyire a válasz az, hogy leszarom, de valójában nem. Esetleg néhányszor igen, de a tudatalatti ilyenkor is dolgozik. Talán félünk, hogy a valódi énünket nem is kedvelnék annyira a barátaink vagy miért kell ez a sok púder? Ha ezt a média csinálja tényleg, akkor idióták vagyunk, nem gondolkozunk, hagyjuk, hogy totál idegen emberek irányítsák az életünket. Én ezt nem akarom, de önkéntelenül is lapátolják az arcomba a sok marketing szöveget. Mostanság a látszat nagyon fontos, hisz kit érdekelsz, ha nem vagy szép, gazdag, népszerű, vicces, stb.? SENKIT! Ez lehet az oka, hogy belemegyünk ebbe a játékba, legalábbis én így érzem. Szívesen kipróbálnám egyszer milyen lehet maszk nélkül! Na majd talán egyszer…

Sokat gépelsz? Szeretnél mégtöbbet ugyanannyi idő alatt vagy ugyanannyit kevesebb idő alatt? Számodra jól jöhet a Texter nevű tool. A program úgy működik, hogy a Texterben rögzítesz egy nevet és a hozzá tartozó behelyettesítendő szöveget. A windows-ban globálisan figyel a program és amint beírod a megadott nevet és megnyomod a “trigger” billentyűt (az alapbeállítás a tab) már be is szúrja a behelyettesítendő szöveget.

Persze túlmutat a program funkciója ezen egyszerű feladaton. Vannak beépített változók, amelyeket a helyettesítő szövegbe írhatunk:

• %c – az adott helyre beszúrja a vágólapon levő tartalmat
• %| – az adott helyre ugrik vissza a kurzor, a helyettesítő szöveg beszúrása után
• %t – az adott helyre beszúrja az időt az alábbi formában: 1:30 PM
• %dl – az adott helyre beszúrja hosszabb formában az időt, pl.: Friday, March 09, 2007
• %ds – az adott helyre beszúrja rövidebb formában az időt, pl.: 3/9/2007

Ezenkívül van “haladó” mód is, ha a behelyettesítő szöveg típusának a “script”-et adjuk meg. Ekkor billentyű kombinációkat használhatunk:

• Módosító billentyűk:
  • ^ = Control
  • + = Shift
  • ! = Alt
  • # = Windows
• Használható billentyűk:
  • {Up} = Fel
  • {Down} = Le
  • {Left} = Balra
  • {Right} = Jobbra
  • {Home}
  • {End}
  • {Enter}
  • {Space}
  • {Delete}
  • {BS} = Backspace

Ennek megfelelően egy Control + C például így néz ki: ^C. Adódhat olyan eset, amikor script módban be kell szúrnunk speciális karaktereket (mint például a felkiáltójel vagy plusz jel). Ilyenkor a megfelelő karaktert kapcsos zárójelek közé kell tenni.

A program egyetlen hátránya az, hogy windows alatt érhető csak el (XP és Vista alatt tesztelve)!

UPDATE: A program összeakad a Google Desktoppal!

Valami igen ronda dolog történt a MySQL belsejében aminek következtében az egyik adatbázisom egyik táblájához bárminemű hozzáférés esetén (DESCRIBE, SELECT, INSERT…) a MySQL service leállt a windows-ban. Sajnos nem vagyok túl profi ilyen téren, szóval a látszólag egyszerűbb megoldást választottam mégpedig a reinstall-t. Minden szép és jó lett volna, ha itt is minden úgy működik, ahogy annak kellett volna. MySQL feltelepült minden hibaüzenet nélkül, de a szerver konfig programban már a service-t nem tudta elindítani. Ilyenkor azt lehet csinálni, hogy a MySQL gyökérkönyvtárában megnézzük a {Számítógépnév}.err fájlt és értelmezzük (vagy nem ). Ez a log fájl megerősített abban, hogy valami konfigurációs beállítás hiányzik a drágámnak. A következő 3 órát most nem ecsetelném, sűrű wtf-zés közepette azonban eszembe jutott a lehető legprimitívebb megoldás: letöltöm a zip formátumú csomagot és felülírom vele az eddigieket, így meglesz biztosan minden fájl. Csodás! Majdnem működött is, már csak a my.ini-ben kellett átírnom a MySQL data könyvtárát, mert a zip-es csomagban az a data könyvtárban helyezkedett el, nem pedig a gyökérben. Tádá, és működik!

Jó rég nem írtam már, de most már muszáj valamit írnom. Fontos téma merült fel bennem az utóbbi napok-hetek történései miatt. Alapvetően bízom az emberekben, sőt azt hiszem túlságosan is, de arra eszméltem rá mostanában, hogy a valóság néha teljesen más, mint amit hiszek. A látókörömben van egy-két olyan ember, akik két- vagy többszínűek, attól függően, hogy önös érdekeik mit diktálnak. Sajnos ezen tulajdonsággal kénytelenül együtt jár az is, hogy a tulajdonság hordozója kénytelen a hazugság talajára lépni. Nem tudom ti hogy vagytok vele, de én ezt nem tudom tolerálni. Szereten az egyenességet, ha valami nem tetszik én azt megmondom és egy másodpercig sem gondolkodok azon, hogy vajon most milyen hátránnyal fog járni a közlendőm. Persze itt korántsem arra gondolok, hogy a másik fejéhez vágjuk, hogy mekkora orra van vagy milyen görbe lába. Furcsa számomra, hogy vannak olyan emberek (de még mennyien), akik szemrebbenés nélkül képesek átverni a másikat, tudva azt, hogy ebből a másik félnek kára származik, sőt örömforrsáként szolgál számukra ez a tett. Az ilyen emberek nagy részét ki tudom szűrni, ahogy azt tettem eddig is, de vannak, akik ezt a dolgot annyira mesteri szinten űzik, hogy képtelen vagyok eldönteni, hogy a körülmények miatt vetődött fel bennem, hogy az előbb említett ember-csoportba soroljam vagy valóban szárad valami a lelkén. Úgy tűnik az emberek kezdenek kifordulni önmagukból, bár ez az általánosítás lehet, hogy csak a rossz tapasztalataim miatt van. Manapság a becsület csak egy elcsépelt fogalom, a gyakorlati kivitelezés már rég nem divat. Nagy valószínűséggel ennek köze van ahhoz, hogy a ránk hatással levő tényezők miként formálnak minket. Egy a sok közül a média, amiből árad az eszme, hogy a sikeresség az anyagi javakból ered és ha nincs 130 cm-es LCD tévéd vagy 15 milliós autód, akkor bizony te csak egy vagy a sok közül. Na de ha kifejteném a teljes nézetemet, akkor nektek jó sok olvasnivalótok lenne, nekem meg bizonyosan begyulladna az ujjam a sok gépeléstől.

Hadd kedveskedjek ma egy kis fejtörővel. Elég hasznos időtöltés. Tehát:

5 különböző színű házban 5 különböző nemzetitégü ember lakik. Mindenki más cigit szív, mást iszik, és mindenki különböző típusú állatot tart. A kérdés az, hogy ki tart halat.
Az alábbi állítások igazak:

• Piros házban lakik az angol.
• A svédnek kutyája van.
• Teát iszik a dán.
• A zöld ház a fehértől közvetlen balra található.
• Kávét iszik a zöld ház tulajdonosa.
• A Pall Mall cigit szívó madarakat tart.
• A sárga ház tulajdonosa Dunhill-t szív.
• Tejet iszik a középső házban lakó.
• A norvég lakik az első házban.
• A macskatartó mellett lakik a Blends-et szívó ember.
• A lótulajdonos mellett a Dunhill-t szívó lakik.
• Sört iszik, aki Blue Master-t szív.
• Prince-t szív a német.
• A norvég háza a kék ház mellett van.
• A Blend-et szívónak szomszédja az, aki vizet iszik.

Jó szórakozást!

Egy kissé elhúzódott ez a másnapi bejegyzés Múltkor írtam a kép elkészítéséről, most mesélek a visszanézésről. Miután elkészítettük a képet automatikusan megjelenik ugyebár a felvétel 2 másodperc erejéig, azonban, ha tovább szeretnénk nézegetni vagy manipulálni, akkor irány a play gomb.  A rendszerezhetőség itt is nagyon hasznos tulajdonság: ugyebár eddig volt a klasszikus mappa rendszerezési mód. Sony-ék tovább mentek: kedvenc képek megjelenítése (egyesével lehet megjelölni minden képet hogy az kedvenc-e), dátum szerinti csoportosítás (ekkor megjelenik egy naptár, és amelyik napokon készült fotó, oda nem a dátumot írja ki, hanem egy véletlenszerűen választott, aznap készült képet rak), esemény szerinti rendezés (a mellékelt szoftverrel lehet eseményhez hozzáadni képet, másnéven ez egyfajta címkézés). Képnézegetés közben ki lehet kapcsolni az oldalsó menüket, ha esetleg az zavarna valakit. Ekkor három érinthető gomb marad csak a felületen (ezek sem látszanak csak az elején, pár másodperc erejéig): vissza, menük újboli megjelenítése és előre.

A nagyítás a lehető legegyszerűbb, egyszerűen arra a pontra kell bökni, amit ki szeretnénk nagyítani. Nagyítás után megjelennek a navigló nyilacskák… Ha állóképet (nem fekvőt ) csinálunk, akkor a gép ezt automatikusan felismeri és az arra alkalmas ikonnal el lehet forgatni.

A diabemutató rész az egyik kedvencem: felül lehet írni a gépen alapméretezett diabemutatós zenéket, ezáltal még egyedibbé válik a bemutató. Van 4 fajta effekt a képek áttűnésére, elég frankók, de ezt sajna csak élőben tudom megmutatni.

Legjobb: retusálás rész. Mit is lehet itt? Képek levágása, hogy eltávolítsa a nem kívánt részeket; vaku okozta vörösszem eltávolítása; élesebbé tehető a kép egy pont körül; elhomályosítható a kép egy pont körül; színnel vehető körbe egy kiválasztott pont; halszem hatás;  csillagrobbanás hatás adható a fénykép fényes pontjaihoz; sugaras elhomályosítás alkalmazható a kép egy kiválasztott pontján; elhomályosítható és halványítható a kép széle a nosztalgikus hatás kedvéért; mosoly-varázslás az emberek arcára És az a jó ebben az utolsóban, hogy nem kell kijelölni a fényképen az arcokat, hanem automatikusan felismeri az arcot és az ajkat.

Aztán van itt még rajz funkció, ami szerintem teljesen értelmetlen, de attól még látványos Lehet szabad kézi rajzot csinálni (sokféle színnel és vonalvastagsággal), és lehet idióta stampeket rakni a képre, például kutyalábnyom, szivecske és hasonlóan értelmes grafikákat. Erősen családbarát funkció, 10- kategóriában versenyző családtagjaink órákat fognak ezzel eltölteni.

Lehetőség van az elkészített kép átméretezésére: HD ikon – 16:9-es arányúra alakítja a képet, ha szükséges levágja a felesleget; WEB ikon: lekicsinyíti és tömöríti a képet, a lassú nettel rendelkezők is élvezhessék weben megtalálható fotóinkat.

No már csak pár fánksön: fénykép nyomtatás PictBridge rendszerű nyomtatókkal, képforgatás, fénykép védelem a törlés ellen.

Saját HD teszt videó: TEST.mp4

Kézikönyv: http://www.szabogabor.net/blog_files/HU/Handbook.pdf

Sony Cyber-shot T900 Handbook is downloadable here.

Hahó! Tegnap találtam egy fasza online file manager-t, amihez viszont nem volt magyarítás. Mit tehettem? Lefordítottam! Itt megtaláljátok.